ÁLSIKER

2004. júliusában A Göncöl Szövetség és a Levegő Munkacsoport keresetét elutasította a bíróság, amelyben kifogásolták, hogy az M0-ás megépítésével az M3-as és a 2-es út kamionforgalma Budára és a pilisi településekre zúdul.
2005. júniusában Tarlós István polgármester és az akkori képviselőtestület egyhangúan lépett fel az M0-ás ötvenezer békásmegyeri lakost érintő káros következményei ellen. “Mi azt kérjük, hogy lehetőleg a közigazgatási határon kívülre kerüljön a nyomvonal, és mindenképpen olyan műszaki megoldást adjon, ami a környezetvédelmi minimál feltételeknek megfelel”.
2006. márciusában Tarlós és az S.O.S. Békásmegyer civil-szervezet közös lakossági fórumán több szakértő előadása szólt a súlyosan káros következményekről.

Bús Balázs akkori alpolgármester a következőket mondta: „1996-ban költöztem ide a jó levegő miatt. 1998 óta vagyok képviselő, azóta nem támogatok semmilyen, a békásmegyeri lakosságot hátrányosan érintő javaslatot. Nem támogatom az M0-t sem. (…) Javaslatom: felül kell vizsgálni, és meg kell változtatni az agglomerációs törvényt. Ez a változat számunkra nem elfogadható.”
(idézet a jegyzőkönyvből)
 
Veressné Szombathy Hortenzia az Unitef ’83 tervező cég környezetvédelmi főtervezője arról tájékoztatott, hogy „az Óbor-kör, amely egy új civil szervezet, nemrég lépett be a képbe. Azzal kerestek meg minket, készítsünk hatástanulmányt a 3/1 szakaszra, amely északabbra kerülné el a római kori kőfejtőt, és éppúgy alagútban menne, mint a délebbre tervezett eredeti 3-as változat. A terv még csak rajzon szerepel hiszen régészeti, földtani és  egyéb szempontok alapján is meg kell vizsgálni az új szakasz építésének lehetőségét.” Az S.O.S. Békásmegyer civilszervezet továbbra is azt sérelmezi, hogy a szennyező anyagok a 3/1-es változatban is az alagút végén koncentráltan kerülnek ki a levegőbe, melyet a légáramlat szállít majd a lakott területek felé. A tervező cég képviselője szerint „az új szakasz északabbra kerüli el az ófalut, de valóban igaz, hogy a Coránál kezdődő majd egy kilométeres alagútnak valahol ki kell szellőznie. Az Óbor-kör által elérendő célként megfogalmazott elképzelés, miszerint „az ürömi csomópont és az alagút szájai kerüljenek ki a szélcsatornából“ általunk nem értelmezhető. Fásítással és falhúzással viszont meg tudjuk védeni a békásmegyeriek egészségét, de a zaj és légszennyezés védelmének kidolgozására a tervezési szakasz második felében kerül sor.” Az ürömi csomópontnál kiérkező szennyezett levegő feltételezett mozgását a kísérlettel megbízott Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszéke végzi el hamarosan. Veressné szerint „mire az összes engedély, hatástanulmány, régészeti és földtani mintavételek megtörténnek, eltelik az év.” Wéber Géza üröm alpolgármestere mindeközben csak egyet akar: „A budakalásziakkal közösen azt szeretnénk, ha minél előbb megépülne a nyomvonal. Addig nyolc kemény év vár ránk, amíg a hídról leérkező forgalom rázúdul a 10-es és 11-es útra.” A Nemzeti Autópálya Zrt jelenleg úgy tudja, hogy „a civileknek nincs kifogásuk a tervek ellen“ és szándékuk szerint négy év múlva (2011) el is kezdődhet a nyomvonal építése. Tarlós István a Fidesz Fővárosi frakciójának vezetője, főpolgármester-jelöltje, a III. kerület volt polgármestere az alábbi kommentárt fűzte a történethez:
– Bár én nem vagyok óbudai polgármester, fura dolgok történnek a nyomvonal kiválasztása körül. 1. A polgármesterségem alatt egyértelműen állást foglaltunk, hogy a nyomvonalat meg kell építeni. 2. Fontos, hogy a 10-es és 11-es út közötti szakasz minél előbb kiépítésre kerüljön, mert különben kétszer feleslegesen megy át Óbudán a forgalom. 3. Az Óbuda-Békásmegyeri Önkormányzatnak a tervet nem kell elfogadnia, hiszen a kerületi önkormányzat nincs döntési helyzetben. 4. A kerületi önkormányzatnak soha nem volt pénze tanulmányokat készíttetni. Eddig is csak egyet tehettünk: a minisztériumtól kértük, hogy vigyék kijjebb a nyomvonalat, és a lehető legkisebb környezeti ártalom érje ezáltal a békásmegyerieket. Hogy alagútban épül-e meg a nyomvonal, azt kizárólag környezetvédelmi és a költségkímélési szempontok döntik majd el. A környezeti vonatkozása a Környezetvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik, a költség része pedig a Gazdasági és Közlekedési, valamint a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. Ez egy kiemelt állami beruházás, amely állami és uniós pénzekből fog megépülni, vagyis a kerületi önkormányzat döntésén nem múlik és nem múlhat a dolog, ez csúsztatás. Hangsúlyozom, hogy egy berajzolt változat még nem jelent engedélyezett nyomvonalat. A furcsaságok mellett az meg aztán végképp nem világos előttem, hogy egy új nyomvonal kijelölését, amit évekig kértünk a minisztériumtól, azt most, hogy sikerült egy civilszervezetnek keresztülvinnie.